Blog

A GNSS-alkalmazások első kulcsfontosságú lépését a GNSS-antenna végzi: fogadja a műholdjeleket. A GNSS-adatok minősége nagymértékben meghatározza a végső helymeghatározási pontosságot. Akár centiméteres földmérésről, precíziós mezőgazdaságról vagy járműnavigációról van szó, az antennatípusok ismerete és a megfelelő antenna kiválasztása közvetlenül befolyásolja a teljesítményt. Milyen GNSS-antennákat használunk napjainkban? Mik a jellemzőik és előnyeik, és hol alkalmazhatók a legeredményesebben? Tekintsük át és hasonlítsuk össze őket!

Műholdas helymeghatározásnál az eredetileg kiszámított koordináták a GNSS-antenna fáziscentrumának (APC) helyzetét adják meg. A mért pont koordinátáinak pontos meghatározásához ismerni kell az APC és a mért pont kapcsolatát, valamint az átszámítás módját. Mai blogcikkünkben bemutatjuk az antenna fáziscentrumát, számítását és terepi jelentőségét.

A mindennapi RTK-méréseknél általában meg kell adnunk a mérőbot magasságát, hogy a koordinátákat a terepi célpontra számíthassuk át. Gondolkodott már azon, eredetileg melyik pont helyzetét méri a GNSS-vevő? A vevő fölött, alatt vagy a belsejében található ez a pont?

Az SV100 GNSS-vevő fél évvel ezelőtti megjelenése óta sok felhasználó érdeklődött iránta, és kedvező visszajelzések érkeztek róla. A legtöbben CORS- vagy monitoringprojektjük referenciaállomásaként használják.